Éger (Cheb)

E. (csehül Cheb) város és az ugyanily nevü kerületi kapitányság székhelye, az E. jobb partján emelkedõ 448 m. magas emelkedésen, több vasuti vonal találkozásnál, (1890) 18 658 lak., sör-, bõr- és gépgyártással, gyapju és pamutszövéssel, gõz- és fürészmalommal; többféle iskolával, a többi közt ipar- és kereskedelmi iskolával, egy szegényházzal. A középkori külsejü városnak legjelentékenyebb épületei: a Szt. Miklósról elnevezett nagy és pompás templom, amelyet a XIII. században alapítottak és 1892. gyökeresen restauráltak, Lukas festményeivel és szép uj szószékkel. A piacon álló városházán gyilkolták meg 1634 febr. 25. Wallensteint, a régi, most félig romban heverõ császári palotában pedig (amelybõl a fekete vagy pogánytorony és a csinos kettõs kápolna még fenmaradt), Illo, Trcka, Kinsky és Neumann császári generálisokat. A városházán azon termekben, amelyekben egykor Wallenstein lakott, 1872. elhelyezték a város muzeumát; benne számos Wallesteinre emlékeztetõ régiség és kép van. E. a hohenstaufok korában keletkezett és azok bukása után birodalmi várossá lett, 1266. elfoglalta II. Ottokár. habsburgi Rudolf a birodalomhoz csatolta vissza. 1315-tõl kezdve állandóan Csehországhoz tartozott. 1631. a svédek, 1742 és 1745. pedig a franciák foglalták el. E. környékét Egerland-nak hivják; lakói sok tekintetben megõrizték a régi szokásokat és öltözetük is eredeti. V. ö. Drivok, Altere Gesch. der deutschen Reichstadt E. (1875). Kürschner, E. und Böhmen (1870). Gradt, Gesch. d. Egerlandes (Prága I. 1893).
Forrás:  http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/030/pc003005.html

Honlap cseh nyelven:
http://www.oku-ch.cz/