Az MTA Radiokémiai Bizottsága 1967-ben jött létre (az MTA Elnöksége 53/1966 határozatával).
Az idézett határozat a Bizottság első elnökének Schay Gézát nevezte ki, aki ezt a tisztséget 1990-ig töltötte be. Munkáját a Bizottság titkáraként először Földiák Gábor, majd ezután hosszú időn keresztül Tóth Géza segítette.
A következő időszakban (1990-1995) Nagy Lajos György volt a Bizottság elnöke, majd ezután, 1995-1998 között társelnöki funkciót töltött be. Munkáját titkárként Schay Zoltán segítette.
További elnökök:
- Vértes Attila (1995-2002, először Környei József, majd két további cikluson keresztül Salma Imre titkárokkal)
- Wojnárovits László (2003 – 2008, Vincze Árpád titkárral)
- Homonnay Zoltán (2009–2017, Szentmiklósi László titkárral)
- Takács Erzsébet (2018 – 2020, Kasztovszky Zsolt titkárral
- M. Nagy Noémi (2021- ), Jószai István titkárral
A Munkabizottságok
A Radiokémiai Bizottságnak megalakulása után hosszú ideig három munkabizottsága volt, az Izotópalkalmazási, Izotóptechnikai és Sugárhatás-kémiai munkabizottságok. 1995-ben megszűnt az az Izotóptechnikai Munkabizottság, helyette egy másik, a Nukleáris Környezetellenőrzési Munkabizottság alakult. Továbbá, 1996-tól Kémiai Tudományok Osztálya Analitikai Kémiai és Radiokémiai Bizottságai együttes felügyeletet gyakoroltak a Radioanalitikai Munkabizottság felett.
2000-től négy munkabizottság állandósult, a két eredetileg is megalakult munkabizottság (az Izotópalkalmazási és a Sugárhatás-kémiai) mellé két másik, a Nukleáris Anyagvizsgálati Nukleáris Környezetanalitikai Munkabizottság formálódott. Ez a bizottsági szerkezet most is érvényben van (2021-ben).
A Bizottság összetételének, és a munkabizottságok elnökeinek és titkárainak személyi változásai nyomon követhetők az MTA Almanach-okban (1967, 1976, 1980, 1985, 1991, 1997, 2000, 2003, 2006, 2009 és 2012-es kiadványokban), ill. az egyes bizottságok tevékenysége a 2000. év után az éves bizottsági beszámolókban is megtalálható (ld. alább).