MTA Kémiai Tudományok Osztálya - Radiokémiai Bizottság

Előzmények

A radioaktív sugárzásokkal és anyagokkal kapcsolatos vizsgálatok Magyarországon már korán, a XX. század elején megindultak, először fizikai-kémiai tanszékeken, majd különálló radiokémiai, ill. magkémiai laboratóriumok, tanszékek alakultak.

A Budapest Műszaki Egyetemen több tanszék is foglalkozott radioizotópokkal. Az általános és Analitikai Kémiai Tanszék Radioanalitikai Laboratóriuma 1964-ben kezdte meg működését. A Fizikai-kémiai Tanszéken is korán megalakult a Radiokémiai Laboratórium Nagy Lajos György vezetésével.

Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen is a Fizikai Kémiai Tanszéken indult el a radioizotópok alkalmazása már 1949-ben. 1960-ban külön épületben létesült önálló Izotóp Laboratórium a Tanszék vezetőjének (Imre Lajos) kezdeményezésére.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Kémiai Intézetéből 1949-ben Erdey-Grúz Tibor vezetésével önánállósult a Fizikai-Kémiai és Radiológiai Tanszék. 1983-ban Vértes Attila vezetésével alakult meg a Magkémia Tanszék.

Az 1951-ben alakult Veszprémi Egyetem Radiológai Tanszékét 1963-tól Straub Gyula vezette, akit Lengyel Tamás követett a Tanszék élén 1978 - 1995 között, majd Kanyár Béla, és utána Varga Kálmán irányította a Tanszék munkáját.

Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen is volt fóruma a radiokémiának; előszőr a Fizikai–kémiai Tanszéken (Fejes Pál), majd a Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszéken (Erdőhelyi András).

A radioaktív izotópok alkalmazása és előállátása tekintetében ezután hamarosan az önálló kutatóintézetek vették át az irányító szerepet. A Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) 1952-ben alakult meg a Radiológiai Osztály Bozóky László vezetésével. A hazai izotópelőíállátás nagy lendületet kapott a KFKI Kutatórektorának 1959-es üzembe állásával. 1961-ben a radioaktív izotópok kezelésére, feldolgozására külön intézet (Izotóp Intézet) jött létre. Rövid felezési idejű ciklotron izotópok előállítására 1985-től nyílt lehetőség a debreceni Atomki—ben. A paksi atomerőmű 1983-as üzembe állása növelte a hazai radiokémia feladatait: ki kellett dolgozni az üzemelés során keletkező nyomszennyezők kimutatásának és mennyiségi meghatározásának hazai módszereit. A radioaktív izotópok termelésének megindulása nagy teret nyitott felhasználásuknak is, különösen az 1970-es, ’80-as években. Nagy szerepet kaptak egyes izotópok (elsősorban 14C) szerves szintézisekben, szerkezetvizsgálatokban, reakciómechanizmusok kutatásában is. (A hazai nukleáris kutatasok részletes leírása a kezdetektől 1993-ig megtalálható a Magyar Kémiai Folyóirat 100 (1994) 135-153 oldalain is.)